1.4. A mesterséges intelligencia jelenlegi helyzete

Mit tehet az MI manapság? Nehéz erre tömör választ adni, mert annyi minden történt, és olyan sok a művelt részterület. Az alábbiakban bemutatunk néhány alkalmazást, másokról a könyv további részeiben szó lesz.

Autonóm tervkészítés és ütemezés: Több száz millió mérföldre a Földtől a NASA Remote Agent programja lett az első fedélzeti autonóm tervkészítő program, amely egy űrhajó műveleteinek ütemezését felügyelte (Jonsson és társai, 2000). A Remote Agent a terveit a Földről küldött magas szintű célokból generálta, és a tervek végrehajtása közben monitorozta az űrhajó működését, hibákat detektált, diagnosztizált, és visszaállította a helyes működést, ha problémák léptek fel.

Kétszemélyes játékok: Az IBM Deep Blue rendszere lett az első számítógépes sakkprogram, amely legyőzte a világbajnokot, amikor egy bemutató mérkőzésen 3,5 : 2,5 arányban győzedelmeskedett Garri Kaszparov felett (Goodman és Keene, 1997). Kaszparov nyilatkozata szerint egy „újfajta intelligenciát” érzett a sakktábla mögött. A Newsweek újság a mérkőzést az „agy utolsó védelmi vonalának” titulálta. Az IBM részvényei 18 milliárd dollárral emelkedtek.

Autonóm szabályozás: Az ALVINN számítógépes látórendszert arra tanították, hogy egy gépkocsit egy közlekedési sávot követve vezessen. A rendszert a CMU NAVLAB számítógép-vezérelt kis tehergépkocsijára helyezték, és arra használták, hogy az Egyesült Államokon keresztül elnavigáljon. A 2850 mérföldes távból a rendszer az idő 98%-ban vezetett. A maradó 2%-ért, főleg a sztrádalejáratokon, az ember vállalta felelősséget. A NAVLAB videokamerákkal rendelkezik, amelyek az ALVINN számára közvetítik az út képeit. A tanulóutakból szerzett tapasztalatok felhasználásával az ALVINN számítja ki a kormánykerék legjobb beállítását.

Diagnózis: Valószínűségi elemzésen alapuló orvosi diagnosztizáló rendszerek az orvosi tudományok több területén szakértő orvosok szintjén voltak képesek helytállni. Heckerman (Heckerman, 1991) leír egy esetet, amikor a nyirokcsomó-patológia egyik vezető szakembere gúnyolódó megjegyzést tesz egy pokolian nehéz esetet diagnosztizáló program javaslatára. A rendszer fejlesztője azt javasolja, hogy kérdezze meg a rendszertől a diagnózis magyarázatát.

A gép rámutatott a döntését befolyásoló fő tényezőkre, és megmagyarázta az adott esetben jelentkező tünetek bonyolult kölcsönhatását. A szakember végül egyetértett a programmal.

Logisztikai tervkészítés: 1991-ben, az Öböl-válság idején az amerikai haderő automatikus logisztikai tervkészítésre és a szállítás ütemezésére egy DART – Dynamic Analysis and Replanning Tool – nevű rendszert alkalmazott. A rendszer működése egyidejűleg 50 ezer (teher- és személyszállító-) járműre terjedt ki, figyelembe vette a kiindulási és célállomásokat, útvonalakat és az összes paraméter közötti konfliktusfeloldást is. MI-technikák révén a terv órák alatt kész volt, szemben a heteket igénylő korábbi megoldásokkal. A Védelmi Kutatási Ügynökség (Defense Advanced Research Project Agency, DARPA) közleménye szerint, csupán ezen egyetlen alkalmazás kapcsán megtérült a DARPA által 30 éven keresztül az MI-re fordított befektetés.

Robotika: A mikrosebészetben manapság sok sebész robotsegédekre támaszkodik. A HipNav rendszer, miután számítógépes látási technikák segítségével létrehozta a páciens belső anatómiájának háromdimenziós modelljét, robotszabályozással irányítja a csípőprotézis behelyezését (DiGioia és társai, 1996).

Nyelvmegértés és problémamegoldás: A PROVERB rendszer a legtöbb embernél jobb keresztrejtvényfejtő (Littman és társai, 1999). Ehhez rendelkezik a lehetséges megfejtő szavakra vonatkozó korlátozásokkal, a régebbi keresztrejtvények nagy adatbázisával és sokféle információs forrással, szótárakat és az olyan online adatbázisokat is beleértve, mint mozicímlisták a bennük szereplő színészekkel. Így például képes megállapítani, hogy a „Nice Story” meghatározás megoldása „ETAGE”, mert az adatbázisában „Story in France/ETAGE” meghatározás/megoldás pár szerepel, és felismeri, hogy a „Nice X” és „X in France” mintáknak sokszor azonos a megoldása. A program természetesen nem tudta, hogy Nice egy város Franciaországban, a keresztrejtvényt mégis képes volt megoldani.[18]

Fentiek csupán példák a ma létező mesterséges intelligencia rendszerekre. Nem mágia vagy sci-fi – inkább tudomány, technika és matematika, amihez bevezetőt nyújt ez a könyv.



[18] Az ilyen és hasonló helyeken, ahol a könyv szerzője igazán csak angolul értelmes szófordulatokkal illusztrálja a mondanivalóját, az üzenet érdekében meghagyjuk a szavak eredeti angol formáját. (A lektor)