19. fejezet - A tudás szerepe a tanulásban

Ebben a fejezetben a tanulással foglalkozunk, de csak akkor, amikor már tudunk is valamit.

Az előbbi három fejezetben bemutatott tanulási módszerek mindegyikében az volt az alapötlet, hogy egy olyan függvényt konstruálunk, amelynek bemeneti/kimeneti viselkedése megegyezik azzal, amit az adatoknál megfigyeltünk. Bármilyen esetet is nézünk, a tanulási módszer tulajdonképpen nem más, mint egy megfelelő függvénynek a hipotézistérben történő megkeresése, a függvény formájára vonatkozó igen elemi feltételezésekből kiindulva. Ilyen feltételezés lehet például, hogy a függvény „egy másodrendű polinom” vagy „egy döntési fa”, vagy az az elfogultság, hogy „az egyszerűbb a jobb”. Ennek megvalósítása felért azzal, mintha azt mondanánk, hogy mielőtt valami újat tanulnánk, el kellene felejteni (majdnem) mindent, amit tudunk. Ebben a fejezetben olyan tanulási módszereket tanulmányozunk, amelyek a priori tudásból (prior knowledge) merítenek előnyöket. Az esetek többségében az a priori tudást elsőrendű elméletek segítségével reprezentáljuk. Így most először fogjuk összekapcsolni a tudásreprezentációra és a tanulásra vonatkozó eredményeket.