Ebben a fejezetben az ágensek természetét, legyen az tökéletes vagy sem, a környezetek különbözőségét és az ágenstípusok ezekből származó sokféleségét tárgyaljuk.

Az 1. fejezet a racionális ágens (rational agent) fogalmát úgy vezette be, mint a mesterséges intelligencia tárgyalásának általunk választott központi módszerét. Ebben a fejezetben pontosítjuk ezt a koncepciót. Látni fogjuk, hogy a racionalitás koncepciója az ágensek széles körére alkalmazható mindenféle elképzelhető környezetben. Az a tervünk a könyvben, hogy ezt a koncepciót néhány olyan tervezési elv megfogalmazásához használjuk, amelyekkel sikeres ágenseket építhetünk – olyan rendszereket, melyek joggal hívhatók intelligensnek.

Ágensek, környezetek és a köztük lévő kapcsolatok vizsgálatával kezdünk. Annak megfigyelése, hogy egyes ágensek jobban viselkednek, mint mások, a racionális ágens ötletéhez vezet majd – olyan ágenshez, amelyik olyan jól viselkedik, amennyire csak lehet. Az, hogy mennyire viselkedhet jól egy ágens, a környezet természetén múlik; bizonyos környezetek sokkal nehezebbek, mint mások. A környezetek nagyjábóli csoportosításával megmutatjuk, hogy egy környezet tulajdonságai hogyan befolyásolják a környezetnek megfelelő ágensek tervezését. Bemutatunk számos egyszerű ágenstervezési „csontvázat”, melyeket a könyv hátralevő fejezeteiben tovább részletezünk.