1. Mesterséges intelligencia általánosságban

Borgulya, I.: Neurális hálók és fuzzy-rendszerek. Dialóg Campus Kiadó, Budapest, 1998.

Calvin, W. H.: A gondolkodó agy. Az intelligencia fejlődéstörténete. Világ Egyetem, Kulturtrade Kiadó, 1997.

Clark, A.: A megismerés építőkövei. Osiris Kiadó, Budapest, 1996.

Darab T.: A gépesített értelem. Vázlatok a mesterséges intelligencia filozófiájához. Áron, Budapest, 1991.

Dennett, D. C.: Micsoda elmék. A tudatosság megismerése felé. Világ Egyetem, Kulturtrade Kiadó, 1996.

Fekete I.–Gregorics T.–Nagy S.: Bevezetés a mesterséges intelligenciába. Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok, automatikus tételbizonyítás. LSI Oktatóközpont, 1990, 1999.

Futó I. (szerk.): Mesterséges intelligencia. Aula Kiadó, Budapest, 1999.

Horváth G. (szerk.): Neurális hálózatok és műszaki alkalmazásaik. Egyetemi tankönyv. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1998.

Kóczy T. L.–Tick D.: Fuzzy rendszerek. Typotex, Budapest, 2000.

Mérő L.: Észjárások. Tercum, Budapest. 1997.

Penrose, R.: A császár új elméje. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993.

Ruzsa I.: Klasszikus, intenzionális és modális logika. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984.

Sántáné-Tóth E.: Tudásalapú technológia, szakértő rendszerek. Dunaújvárosi Főiskola Kiadó Hivatala, Dunaújváros, 1995, 1997, 1998, 2000.

Yoshiaki Shirai, Jun-ichi Tsujii: Mesterséges intelligencia. Alapelvek, alkalmazások. Novotrade Rt. Budapest, 1987.

Az ÚjALAPLAP tematikus MI-sorozatában megjelent népszerűsítő dolgozatok, 1992. február-1996. augusztus közötti számokban

Álló G.: Látni és láttatni I-VI. 1993(2), 25–27., 1993(3), 21–22. 25., 1993(4), 22, 25–26.,1993(5), 21–22, 25., 1993(6), 21–22, 25–26.,1993(7), 20–22.

Aszalós L.: A fuzzy vezéreljen titeket – Az igen és a nem közötti világ. 1996(3), 38–40.

Aszalós L.: Sejtek, „automatizált” sejtek, sejtautomaták – Mesterséges élet? 1996(7), 42–44.

Aszalós L.: A sakk hatása a kutatásra – A játékfák az égig nőnek. 1996(5), 51–52.

Aszalós L.: Nyelviskola – A Prolog mint következtető rendszer. 1995(8), 45–47.

Aszalós L.: Mesterséges tanácsadók – Szupergráf a házibulhoz. 1996(4), 38–40.

Aszalós L.: Izgalmas gondolkodásutánzatok – Logika és tömörítés. 1996(8), 36–40.

Bessenyei Z., Tomcsányi T.: Turbógenerátor-rezgésdiagnosztika. 1992(9), 42.

Borsodi G.–Lois L.: Előkészületek a beszédfelismeréshez I-II. 1995(2), 39–40., 1995(3), 34–36.

Farkas E.: A világmodellek korlátos világa I-II. 1993(10), 25–26., 1993(11), 45–46.

Farkas Z.: A rendszer mint diagnoszta. Növény- és tudásnövekmény-védelem. 1994(1), 37.

Farkas Zs.: MProlog-alapon. 1992(9), 38–39.

Fekete I.: Tudásreprezentáció I-II. 1992(6), 23.–25., 1992(7), 19–21.

Futó I.: Az EXPO kockázata. 1992(9), 40–41.

Galántai Z.: Egyszerű szabályok bonyolult következményekkel – Az életjáték is lehet szenvedély. 1996(7), 45–47.

Horváth I.: Intelligens CAD rendszerek I-II. 1994(9), 27–28., 1995(12), 27–29.

Horváth I.: Tervezői stratégiák és eljárások. Vannak még problémák. 1995(2), 34–37.

Horváth I.: A tervezés szakértőrendszerei I-II. 1995(4), 50–51., 1995(5), 51–52.

Horváth I.: Az alaksajátosság paradigma – Nem elég tervezni, kivitelezni is kell! 1995(6), 50–51.

Horváth I.: A lényeg burkoltan – Sajátos alakfelismerés. 1995(7), 50–51.

Horváth I.: Tanulni nehéz – de valahogy kell. A rendszer intelligenciája. 1995(8), 48–50.

Istenes P.: Karakterológia a mátrixrácson. A kézírás felismerése. 1993(9), 35–37.

Jakab Á.: A CNN univerzális számítógép és szuperszámítógép-chip. Összefogva a neuro-biológusokkal. 1994(7), 14–16.

Jakab Á.: Ember tervez… 1994(8), 27.

Jakab Á.: Mert utálunk robotolni… 1994(2), 37.

Jakab Á.: Videre necesse est. 1993(2), 25.

Koch P.: A „titkos” tudás. Források és kútfők. 1992(10), 20–21.

Kő A.–Lovrics L.: Új csillag a közgazdasági modellezésben: Backpropagation. 1993.

Lindner L.: Genius 2 a sakk-király. Gépek lesznek a sakkvilágbajnokok? 1994(12), 13–15.

Pirkó J.: 3 D(imenzió) biológiai és optikai szemszögből. A szemező számítógép. 1993(8), 32–35.

Sántáné-Tóth E.: Mesterséges intelligencia. Agyszerű és nagyszerű. 1992(2), 13–14.

Sántáné-Tóth E.: A tudás minden előtt! 1992(8), 17–20.

Sántáné-Tóth E.: Szakértőrendszer-projektek és -alkalmazások. 1992(9), 37–38.

Seregy L.: Lektorálva 15 ezertől 15 milliárdig? A magyar szókincs. 1993(11), 39–40.

Strausz Gy.: Mesterséges neurális hálózatok I-II. 1992(12), 18–20.,1993(1), 25–27.

Strausz Gy.: Ügynökök és stratégiák; genetikus algoritmusok és kromoszómák - Elosztott intelligens rendszerek. 1995(12), 51–52.

Szeredi P.: VAGY- és ÉS- független és függő – Párhuzamos logikai programozás. 1996(1), 38–40.

Szőts M.: Automatikus tételbizonyítás. 1992(5), 20–22.

Tar J.: Mesterséges mesterek I-V. 1994(2), 37–39., 1994(3), 35–37., 1994(5), 45–46., 1994(6), 37., 1994(7), 37–38.

Vámos T.: Ember és ember között. 1992(4), 44–45.

Váncza J.: Mit tanulhatunk mi a gép tanulásából? Tud(hat)-e a gép tanulni? 1992(11), 31–34.

Alkalmazások és határterületek

Álló G.–Hegedűs Gy. és társai: A Digitális képfeldolgozás alapproblémái. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989.

Álló G., Főglein J. és társai: Bevezetés a számítógépes képfeldolgozásba – javított kiadás. BME Mérnöktovábbképző Intézet, Egyetemi jegyzet, Budapest, 1993.

Bach I.: Számítástechnikai nyelvészet. BME, Budapest, 1991.

Bach I., Farkas E., Naszódi M.: A magyar nyelv elemzése számítógéppel. SZTAKI Tanulmányok, 199/1987.

Bacz E.–Takács E.: Kis magyar nyelvtan. Gondolat– Talentum, Budapest, 1996.

Benkő T.–Lukácsy G.–Szeredi P.: A Szemantikus Világháló elmélete és gyakorlata. Typotex, Budapest, 2005.

Berke J.–Hegedűs Gy. és társai: Digitális képfeldolgozás és alkalmazásai. Keszthelyi Akadémia Alapítvány, Keszthely, 1996.

Copi XX.–Irving M.–Gould, J. A.: Kortárstanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről. Gondolat, Budapest, 1985

Csibi S. (szerk.): Információ közlése és feldolgozása. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986.

Kasztkin, V. N.–Valdkina, L. I.: Algoritmusok és játékok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.

Kenesei I. (szerk.): A nyelv és a nyelvek, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995, 2004.

Kovács P. A.: Sakkprogramozásról mindenkinek, Novotrade Rt., 1987.

Kovács M.–Olaszy G.–Nikléczy P.–Gósy M.: Magyar nyelvi beszédtechnológiai alapismeretek. (600 oldal CD-ROM-on). Szerk.: Olaszy G., Nikol Kiadó, Budapest, 2002.

Lipi G.–Nemes Á.–Novák I.: A kínai hadseregtől az utazó ügynökig. Gráfok gépközelben. Novotrade Kiadó, 1990.

Lukács O.: Matematikai Statisztika. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1996

Olaszy G.–Kovács M.–Nikléczy P.–Gósy M.: Magyar nyelvi beszédtechnológiai alapismeretek. (600 oldal CD-ROM-on). Szerk.: Olaszy G., Nikol Kiadó, Budapest, 2002.

Pásztorné Varga K.: Logikai alapozás alkalmazásokhoz. Matematikai logika – számítástudomány. ELTE Budapest, Egyetemi jegyzet, 1997

Pásztorné Varga K.–Várterész M.: Matematikai logika alkalmazásszemléletű tárgyalása. Panem, Budapest, 2003.

Pinker S.: A nyelvi ösztön. Hogyan hozza létre az elme a nyelvet? Typotex, 1999, Budapest

Pléh Cs.: A mondatmegértés a magyar nyelvben. Osiris, Budapest, 1998.

Prékopa A.: Valószínűségelmélet műszaki alkalmazásokkal, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980.

Prószéky G.: Számítógépes nyelvészet. SZÁMALK, Budapest, 1989.

Prószéky G.–Kis B.: Számítógéppel emberi nyelven (Intelligens szövegkezelés számítógéppel). SZAK Kiadó, Bicske, 1999.

Rathmann J.: Idegen szavak a filozófiában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.

Rényi A.: Valószínűségszámítás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1973.

Szeghegyi Á.–Velencei J.: Üzleti döntéshozásra alkalmas tudásalapú döntéstámogató rendszer. Főiskolai jegyzet, Budapesti Műszaki Főiskola. 2003.

Vetier A.: Szemléletes mérték- és valószínűségelmélet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1991.

Williams, J. D.: Játékelmélet, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1972.

Folyóiratokban és konferenciakiadványokban megjelent dolgozatok

Benkő T.–Krauth P.: IQ*SILK: Modell-vezérelt adatintegrálás logikai alapokon. Alma Mater sorozat, Vállalat, információ, tudomány. BME GTK ITM és KFKI, 2002. aug., 223–244. o.

Biró M.–Mayer, J.–Rapcsák T.–Vermes M.: Matematikai programozási szakértői rendszerek. Alkalmazott Matematikai Lapok 16, 1992, 217–278. o.

Bognár K.: Klasszifikáció az esetalapú következtetőrendszerekben. Alkalmazott Matematikai Lapok 21, 2004, 317–328. o.

Bognár K.: Leíró logikák az ismeretábrázolásban. Alkalmazott Matematikai Lapok 20(2), 2000, 183–193. o.

Csendes, D.–Hatvani, Cs.–Alexin, Z. és társai: Kézzel annotált magyar nyelvi korpusz. Első Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia (MSZNY) kiadványa, Szeged, 2003. 238–247. o.

Dezsényi Cs.–Varga P.–Mészáros T.–Strausz Gy.– Dobrowiecki T.: Tudásalapú információkinyerés: Az IKF projekt. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, Könyvtár- és információtudományi szakfolyóirat, Vol. 51, No. 5, 2004.

Fék M.–Németh G.–Olaszy G.–Gordos G.: Megértést segítő részletező gépi névfelolvasás Magyar nyelvre. II. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia (MSZNY) kiadványa, Szeged, 2004. 301–306. o.

Gregorics T.: Megjegyzések a heurisztikus gráfkereső algoritmusokhoz. Alkalmazott Matematikai Lapok, 1992, 16., 61–71. o.

Hócza A.: Teljes mondatszintaxis tanulása és felismerése. II. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia (MSZNY 2004) kiadványa, Szeged, 2004. dec. 9–10., 127–136. o.

Lukácsy G.–Benkő T.–Szeredi P.–Krauth P.: Ontológiakezelés logikai módszerekkel. Networkshop 2003 kiadványa. Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program, 2003.

Lukácsy G.–Szeredi P.: Ontológiák és alkalmazásuk orvosi területen. IME – Informatika és Menedzsment az Egészségügyben, III(1), 2004, 26–30. o.

Mikó B.–Szántai M.: Költségbecslés a szerszámgyártásban. Gépgyártás 2003/3., 14–18. o.

Németh I.–Püspöki J.: Szerszámgépek felépítési változatainak tervezése mechatronikai tervező rendszer keretébe. Gép, LIV(10–11), 2003. 112–117. o.

Olaszy G.–Kiss G.–Németh G.–Olaszi P.: Profivox: a legkorszerűbb hazai beszédszintetizátor. In Gósy M. (szerk.): Beszédkutatás 2000, MTA Nyelvtudományi Intézete, 167–179. o.

Olaszy G.–Gordos G.–Németh G.: A gépi beszédkeltés korszerű módszerei. Alkalmazott Nyelvtudomány, III(1) 2003, 13–27. o.

Molnár A.: Elektromos hajtású robotrepülőgépek. Haditechnika 2002 – Nemzetközi Szimpózium, 2002. szeptember 16–17, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolai Kar, Budapest, Bolyai Szemle különsz. II. 21–33. o.

Paczolay, D.–Kocsor, A.–Sejtes, Gy.–Hégely, G.: A „Beszédmester” csomag bemutatása, informatikai és nyelvi aspektusok. Alkalmazott Nyelvtudomány, IV(1), 2004, 57–79. o.

Roska T.: Egyszerű és bonyolult – fogalmak és mértékek mesterséges és élő rendszerekben. Bevezető. Magyar Tudomány, 48(3), 2003, 290–291. o.

Roska T.: Bonyolultság és egyszerűség analogikai hullám-számítógépekben és néhány idegi jelenség modelljében. Magyar Tudomány, 48(3), 2003, 328–331. o.

Roska T.–Bálya D.–Csapodi M.–Zarándy Á.: Analogikai celluláris számítógépek. Egy új számítógépelv. Természet Világa, 2000, II. különsz., 71–74. o.

Sántáné-Tóth E.: Szakértő rendszerek fejlesztésének módszertani és oktatási kérdései. „Informatika az oktatásban” 2002” Konferencia CD-kiadványa, Debrecen, 2002. aug. 28–30, 6. o.

Starkné Werner Á.: Szakértői rendszer lehetőségek a kémiaoktatásban. A kémia tanítása módszertani folyóirat, VI. évf. 1998, 3–4.

Starkné Werner Á.: Mesterséges intelligenciabeli lehetőségek az internetes és multimédiás földrajz oktatásában. A földrajz tanítása módszertani folyóirat, XII. évf. 2004(1), 3–7. o.

Starkné Werner Á., Vígh K.: Döntést támogató szakértői rendszer az aromaterápiában. XXI. Neumann Kollokvium, Veszprém 1998. nov. 12–14., 200–204. o.

Szeredi P.–Gyimóthy T.: Logikai programozás és alkalmazásai. IX. Neumann centenáriumi Kongresszus kiadványa, NJSZT, 2003. 181–198. o.

Tatai G.–Laufer L.: Nyelvi elemek érzelmi töltetének vizsgálata és felhasználása természetes nyelvi dialógusrendszerben. Magyar Számítógépes Nyelvészet Konferencia (MSZNY), 2003. Szeged, 102–107. o.

Tatai G.–Laufer L.–Csordás A.–Fegyó T.: Interaktív, szintetikus tanárok az e-oktatásban. „Multimédia az oktatásban – Fókuszban az e-learning gyakorlata” Konf. kiadványa, 2004. Szeged, 27–29. o.

Tóth L.–Kocsor A.: Az MTBA magyar telefonbeszéd-adatbázis kézi feldolgozásának tapasztalatai. In Gósy M. (szerk.): Beszédkutatás 2003. 134–146. o.

Vámos T.: Fizika füszisz információs társadalom. Fizikai Szemle, 2005/1. „Fizika éve” sz., 8. o.

Velencei J.: Leírható-e a tudás? CEO magazin. 2000. 3. sz.

Viharos Zs. J.: Megmunkált felületek minősítése neurális háló alkalmazásával. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka, Kolozsvár, 1996. 7–13. o.

Elektronikus források

Kis B.: Mi van a szavakon túl? Nyelvtani szerkezetek felismerése számítógéppel.

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/nyelvtud/mivana/mivana.htm

Naszódi M.: Nyelvhelyesség-ellenőrzés számítógéppel.

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/nyelvtud/nylvhely/nyelvhely.htm

Sántáné-Tóth E. (szerk.): Magyar Mesterséges Intelligencia Bibliográfia – Válogatás az 1988– 1996 között megjelent publikációkból. NJSZT– OMIKK, Budapest, 1996. aug. (400 referencia) http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/katalog/mi-bibl